Megsérült sportolás közben? Csillapítsa fájdalmát azonnal!

Sportsérülést bárki szenvedhet, mind a hobbi, mind a versenysportolók. Bár a sport és a mozgás életünk nélkülözhetetlen része és egészségünk alapfeltétele, ha nem jól végezzük a gyakorlatokat, öröm helyett fájdalmas pillanatok várhatnak ránk. A sportsérüléseket két kategóriába tudjuk foglalni: akut (hirtelen fellépő) és krónikus (hosszabb idő alatt kialakuló) panaszok. A rendszeres testmozgás fontos része az egészséges életmódnak, azonban bizonyos a kockázatok is fennállnak. Az akut sportsérülések közé tartozik a bokaficam, combizom rándulása és izomszakadások. A hosszú távú és túlzott megerőltetés pedig krónikus sérülésekhez vezethet, mint például fáradásos csonttörés, ízületi kopás, krónikus térdfájdalom és sarokfájdalom.

Mi is az a sportsérülés?

Általában olyan sérülésekre utal, melyek mozgás közben keletkeznek, de nincs korlátozva csak a sportolókra. A gyárban kaphat teniszkönyököt egy munkás, mint ahogyan a festő is szenvedhet íngyulladástól annak ellenére, hogy nem sport közben szerzi. A “sportsérülést” azonban azon aktív személyekre használjuk, akik ténylegesen sportolás közben szerezték sérülésüket.

Kik szenvedhetnek sportsérülést?

Egyszerűen összefoglalva: bárkinek lehet sportsérülése. Azonban vannak olyan tényezők, amelyek megnövelhetik ennek esélyét. Lássuk, hogy melyek is ezek!

• Ha az illető nincs formában,
• Ha korábban volt már sérülése,
• Ha nem melegít be vagy nyújt le megfelelően,
• Ha nem visel rendes védőfelszerelést,
• Ha olyan sportban vesz részt, ahol érintkezik csapatával és ellenfelével,
• Ha nem megfelelően végzi a gyakorlatokat,
• Ha túl gyorsan változtatja meg mozgása intenzitását vagy irányát,
• Ha túl kemény felületen fut vagy ugrál,
• Ha olyan cipőt visel, mely nem támogatja megfelelően lábát,
• Ha rossz a hajlékonysága.

Hol fordulhatnak elő ezek a sérülések?

A sportsérülés a test bármely részén kialakulhat, de legtöbbször a következő helyek érintettek:

• Achilles-ín: az Achilles-ín köti össze vádli hátsó részét a sarokkal, ez segít a gyaloglásban. Bedagadhat, begyulladhat, merevvé válhat és el is szakadhat.
• Boka: Három ízület található benne, több csont, porc, ínszalag, izom és ín mellett. A bokafájdalmat leggyakrabban a ficam okozza.
• Könyök: Jellemzően a repetitív mozdulatok és túlterhelés miatt sérül meg (például teniszkönyök, Little League könyök).
• Fej: Leggyakrabban agyrázkódás éri a fejet, valamilyen külső behatásra.
• Térd: A térd egy összetett ízület, különféle csontok, porcok, ínszalagok alkotják, melyek összekötik a combot és lábszárat. Térdfájdalmat leggyakrabban az ugrótérd és futótérd okoz, de említésre méltó a meniszkusz szakadás és az elülső keresztszalag szakadás okozta fájdalom is.
• Váll: Izomcsoportok, ínszalag és egy rotátorköpeny segítségével kapcsolja karjait a testéhez. Gyakran előforduló baleset a rotátorköpeny íngyulladása és szakadása is.
• Csukló: A hüvelykujj alatti sajkacsont repedése és törése, valamint az ínszakadás a leggyakoribb csuklósérülés. Csuklónkat többször érheti sérülés, mivel baleseteknél reflexszerűen magunk elé helyezzük.

Milyen sérülések alakulhatnak ki?

• Eltört csont: ha hirtelen, erős nyomás éri a csontot, akkor könnyen keletkezhet be csonttörés.
• Porcszakadás: A porcok kemény de rugalmas képződmények, melyek néhány csont végét takarják és védik. Porcsérülések olyan ízületeknél gyakoriak, mint például a térd vagy váll.
• Agyrázkódás: Az agyrázkódást egy fejre érkező erős külső ütés okozhatja, megelőzésére érdemes bukósisakot hordani.
• Ficam: Ficam akkor keletkezik, ha az egyik csont elmozdul az ízületben az eredeti helyéről. 
• Íngyulladás: Ha az inak, melyek összekötik az izmait csontjaival, feldagadnak és begyulladnak, akkor íngyulladásról beszélhetünk. Gyakran ismételt repetitív mozdulatok okozhatják.
• Rándulás: Rándulás akkor jön létre, ha az ínszalag túl hosszúra nyúl, vagy elszakad. Leggyakrabban a bokában, térdben és csuklóban fordul elő.
• Húzódás: Húzódás akkor alakul ki, ha megerőlteti izmait, és az túlnyúlik vagy elszakad. Legtöbbször a combban, hátban és hasban fordul elő.

Mi okozhat sportsérüléseket?

• Balesetek, mint például egy esés,
• Rossz szokások, mint a bemelegítés vagy nyújtások kihagyása,
• Védőfelszerelés hiánya,
• Olyan eszköz használata, mely sérült,
• Nem megfelelő méretű cipő,
• Hirtelen változtatás mozgása intenzitásában vagy gyakoriságában.

Mik lehetnek a sportsérülések tünetei?

Sérülés típusától és komolyságától függően több tünetet is tapasztalhat, akár egyszerre, akár váltakozva. Érdemes számontartani, és figyelni a következőkre:

• Fájdalom, érzékenység,
• Horzsolás, zúzódás,
• Mozgástartomány beszűkülése,
• Csikorgó, pattanó, kattogó, pukkanó hangok mozgás közben,
• Teherbírás csökkenése derék- és lábtájékon,
• Érintésre meleg bőr,
• Merevség vagy gyengeség,
• Dagadás,
• Probléma testrészek mozgatása közben.

Sportsérülések kezelése

Ha sport közben megsérült, azonnal hagyja abba a tevékenységet! Ha tovább folytatja, ronthat állapotán. A sportsérülések kezelése a sérülés súlyosságától és típusától függ. A legtöbb sérülés pár nap vagy hét alatt meggyógyul pihentetéssel, de ha szükségét látjuk, akkor akár kötszerrel is beköthetjük. Érdemes az ún. RICE módszert követni:

• Rest, vagyis pihentetés: Pihentesse a sérült területet pár napig. Ha segítségre van szüksége közlekedéshez, fontolja meg a mankó használatát!
• Ice, vagyis jegelés: Jegelje sérülését, hogy csökkentse a duzzanatot és a fájdalmát. Javasolt 15-20 percig végezni, minden negyedik órában.
• Compression, vagyis kompresszió: Pólyázza be sérült testrészét plusz támogatás érdekében. Győződjön meg róla, hogy rendesen rögzít, de nem túl szoros ahhoz, hogy megakadályozza a véráramlást. Éjszakára viszont kerülje a kompresszió alkalmazását!
• Elevation, vagyis felpolcolás: Polcolja fel sérült tagját lehetőleg fejszint feletti magasságba, hogy csökkentse a dagadást. Ehhez bátran használjon párnákat.

Vannak olyan sérülések, melyekkel mindenképp forduljon orvoshoz (pl. agyrázkódás, csonttörés)! Ezeknek a gyógyulási ideje akár több hónap is lehet.

Sportsérülések megelőzése

• Válasszon olyan sportot, ami kevésbé veszélyes (például kerülje azokat, melyekben birkózás, lökdösés fordulhat elő).
• Változtasson rutinján; testének szüksége van erőedzésre, kardióra és nyújtógyakorlatokra is. Ezeket többféleképpen tudja kombinálni.
• Igyon elegendő vizet mozgás előtt, közben és után is!
• Tanuljon meg helyes technikákat, és azokat használja!
• Hallgasson testére, ne erőltesse meg túlságosan. Ha elfáradt, pihenjen, és hagyjon abba minden mozgást, amit nem érez jónak.
• Kezdjen lassan, majd fokozatosan építse fel edzéseit; először csak menjen el sétálni, majd kocogni, mielőtt egy maratonra nevezne.
• Mielőtt elkezdené az edzést, melegítsen be; utána pedig ne feledkezzen el nyújtani.
• Viseljen az sporthoz megfelelő cipőt és védőfelszerelést, és mindig győződjön meg róla, hogy mindkettő jó állapotban van.

Összefoglalva a mozgás és a sport mindenképpen hasznos tevékenység, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a fokozatosság és a rendszeresség kulcsfontosságúak a kívánt eredmények eléréséhez. Kezdetben érdemes szakember segítségét kérni, mint például edzők, gyógytornászok vagy más mozgásszervi szakemberek. Különösen fontos figyelni az életkorra, a nemre és a testsúlyra, mivel a mozgás-szervrendszerek eltérően reagálnak a sportolásra a különböző korcsoportokban és testsúlyokban.

Az idősebbek és nagyobb testsúllyal rendelkezőknek különösen óvatosnak kell lenniük, amikor a testüket hozzászoktatják a rendszeres mozgáshoz. Érdemes az adott személy fizikai állapotát és korát is figyelembe venni, valamint egyedileg kidolgozni a mozgásterápiát és a sportolási programot. Emellett a megfelelő táplálkozás és az elegendő pihenés is elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez és a sportolási teljesítmény növeléséhez.

Gyakorlatok a megfelelő bemelegítéshez

A bemelegítés fontossága tagadhatatlan. Érdemes úgy gondolni rá, mint az edzés részére, ezzel kevésbé érezzük majd úgy, mintha kihagyható lenne. Ideálisan ez 5-15 percig tart, ami alatt felkészítheti testét az ezt követő intenzívebb mozgásra. Ha úgy érzi, több időre van szüksége, természetesen hosszabbítson ennek az idején, de 5 percnél rövidebb semmiképp se legyen. Ha épp erőedzésre készül, nyugodtan fordíthat több figyelmet a fókuszban lévő izomcsoportok felkészítésére. Fontos, hogy az edzésbe csak akkor kezdjen bele, ha elérte a megfelelő pulzusszámot és már kellő hőt termelt. Pár hasznos gyakorlat, melyből ihletet meríthet:

• Nyújtás bokaérintéssel: Terpeszbe állva emelje fel a bal lábát. Mindkét kezével fogja meg bokáját, és kezdje el húzni feje felé, közben tízig elszámolva. Óvatosan engedje vissza lábát és végezze el ugyanezt a másik lábával is.
• Jumping Jack: Az egyik legegyszerűbb bemelegítő gyakorlat. Két ütemből áll: terpeszállásba ugrás, közben taps a fej felett, majd visszaugrás alapállásba. Ezt a mozdulatsort ismételje 1-2 percig, a pulzusszáma garantáltan megemelkedik majd.
• Karkörzés: A kiindulási helyzet ebben az esetben egy kis terpesz legyen. Nyújtsa ki karjait teste mellé, és kezdjen el velük körözni, először kisebb, majd egyre nagyobb köröket leírva. Ha végzett az előre körzésekkel, akkor ismételje meg ugyanezt, hátrafele. Próbálkozhat azzal is, hogy egyik karjával előre, a másikkal pedig hátrafelé végzi a gyakorlatot. Ezzel akár javíthat mozgáskoordinációján is.
• Kitörések: Álló helyzetből, csípőre tett kézzel lépjen ki egyik lábával előre. Figyeljen rá, hogy térde ne kerüljön lábfeje elé! Tartsa meg ezt a testhelyzetet nagyjából 10 másodpercig, majd végezze el ugyanezt másik lábával is. A gyakorlat végrehajtható hátrafelé végezve is. 

Fontos vitaminok az egészséges mozgásszervrendszerért

Ha rendszeresen sportolunk, anyagcserénk meggyorsul, és nagyobb tempóban használjuk fel a vitaminokat és ásványi anyagokat is. A hiányállapotok alapvetően is gyakoriak, de célszerű plusz figyelmet fordítania ezek pótlására, ha a rendszeres mozgás mellett dönt. A vitaminok és ásványi anyagok megfelelő szinten tartása, vagyis a hiányállapotok elkerülése javíthat teljesítményén is. Íme néhány vitamin, melyek bevitelére érdemes figyelmet fordítani:

• B-vitamin: Nagyon fontos az izmok regenerálódásához és a megfelelő energiatermelés érdekében.
• D-vitamin: A kalciumháztartás szabályozásával kiemelkedő szerepet tölt be a csontok képződésében.
• C-vitamin: A benne rejlő antioxidánsok hozzájárulnak a gyulladások és fájdalmak elkerüléséhez az izomregenerálódás során.
• Kalcium: A kalcium aktív szerepet játszik az izmok összehúzódásának szabályozásában és a csontképződésben is. Hiánya alacsony csontsűrűséget és stressztörést is okozhat.
• Kollagén: erősíti valamennyi szövetet (inak, izmok, szalagok, ízületi tok), valamint egy esetleges sérüléskor segíti és gyorsítja a regenerációs folyamatokat.
• Vas: Az energiatermelésben résztvevő enzimek képzésében kihagyhatatlan szerepe van. Sportolók között nagyon gyakori a vashiány, ennek bevitelére mindenképp figyeljen oda!

Ismerje meg a vásárlói visszajelzések alapján a Dolixir használatában rejlő lehetőségeket! Próbálja ki termékünk természetes erejét: Rendelje meg a Dolixir sprayt 100%-os, 30 napos ügyfélelégedettségi pénzvisszafizetési garancia mellett, vagy próbálja ki 30 ml-es teszt termékünket!

Források:

https://oxygenmedical.hu/ime-a-leggyakoribb-sportserulesek/
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/22093-sports-injuries
https://www.hazigyogytorna.hu/mik-leggyakoribb-sportserulesek/
https://nicoflex.hu/bemelegites/bemelegito-gyakorlatok/
https://www.hazipatika.com/eletmod/mozgas/cikkek/a_legfontosabb_vitaminok_sportolashoz
https://biotechusa.hu/a-fizikai-teljesitmenyhez-fontos-vitaminok-es-asvanyi-anyagok/